Berényi András

Berényi András vagyok, kereső ember.
Keresem az utat az emberekhez, a Teremtőhöz, magamhoz és azokhoz, akik másképpen látják a világot és akiket a világ is másképpen lát.

Akkor döntöttem el, hogy pszichológus akarok lenni, amikor 1 évig pszichiátriai betegek otthonában dolgoztam.
Itt döbbentem rá, hogy ha a lelki gondjakkal nem foglalkoznak az emberek és nem kapnak támaszt idejében, akkor nagyon rossz állapotba kerülhetnek.

Abban kell segíteni az embereket, hogy képesek legyenek megbirkózni a kríziseikkel, lelki gondjaikkal és nem csak akkor, amikor már megbetegednek.

Szerintem a jó segítő olyan, mint a turista bot, akire csak a nehéz „kapaszkodók” alkalmával van szükség és utána eldobható, mert már nélküle is képes a turista az útját járni.

Ezért jelentett számomra nagy megtiszteltetetést és kihívást, hogy 2001-ben az egyetem vezetése engem bízott meg a Mentálhigiénés Program elindításával, ahol a hallgatók lelki támogatása a feladatom. Ajándék számomra, hogy sokféle dologgal foglalkozhatom és érdekes emberrel találkozhatom, akiktől a beszélgetések alkalmával tanulhatok.

Szeretem a munkámban azt is, hogy új, hiányzó szolgáltatások beindítására, fejlesztésére van lehetőségem. Öröm, hogy kollégáimmal és a kortárssegítő hallgatókkal együtt dolgozhatunk, hogy minél több ember találja meg a saját útját és lelki egyensúlyát.

Úgy érzem, hogy a munkám során a kollégáimban, a hallgatókban, az egyetem dolgozóiban és az egyetem vezetőiben igazi együttműködő partnerekre találtam.
Számomra nagyon fontos a családom, a feleségem és az 5 gyermekem, akik energiát és nagyon sok örömet adnak ahhoz, hogy helyt tudjak állni a mindennapokban